TÉRKÉP FÓRUM APRÓHIRDETÉS CÉGTÁR
KEZDŐLAP   
Rum főoldala
Kistérségi Társulás


BEMUTATKOZÁS   
Köszöntő
Falutörténet
Látnivalók
Elhelyezkedés
Híres szülöttek
Civil szervezetek


E-ÖNKORMÁNYZAT   
Alapadatok
Képviselő-testület
Bizottságok
Meghívó, előterjesztés
Rendeletek
Határozatok
Önk. szerződések
Hivatal felépítése
Ügytípusok
Hatósági nyilvántartások


INTÉZMÉNYEK   
Óvoda
Iskola
Művelődési ház
Könyvtár
Orvosi rendelés


GAZDASÁG   
Helyi adó
Infrastruktúra
Beruházások
Vállalkozások
Pályázatok
Pénzintézetek




A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósult meg


Falutörténet


Az 1720-as összeíráskor a községben élő különböző nemesi családoknak összesen 23 jobbágyuk és 4 házas zsellérük élt Rumban. Ekkor a határt egynyomásúan művelték, a föld 4-5-szörös termést adott. A szántó 232 és 1/4 pozsonyi köblös volt, a rét 30 és 1/2 kaszás nagyságú. Legelőjük és erdőjük elegendő volt, de épületfát a földesúrtól kaptak. Borkimérésük Szent Mihály naptól Vízkeresztig tartott 10 forint haszonnal. Piacuk Szombathelyen és Kőszegen volt.

1767-ből ugyancsak van adat Rumra vonatkozóan, mikor a 9 úrbéri kérdésre a rumi jobbágyok azt válaszolták, hogy egész telek után hetente 1 nap igás, vagy 2 nap kézi robottal tartoztak. Természetben évente 1 kappant és karácsonyra egy kocsi fát adtak. Mivel községük országút mellett feküdt, a kocsmáltatás jó hasznot jelentett, ugyanakkor a katonaság beszállásoltatása nagy terhükre volt. Sok kárt okozott a Rába áradása is. Az egésztelkes jobbágyoknak 14-16 hold földjük volt, ezen kívül 3-6 szekérre való rétjük. A Rábán Rum községnél volt híd, ahol hídvámot is szedhetett a község. Innen fölfelé Kám községig még 9 helyen találtatott híd. A Rábán, és a Herpenyén (Herpenyőn) is működött egy-egy malom. Az 1758-as Batthyány vizitáció szerint Rum leányegyházai voltak: Töttös, Kopács, Csempesz, valamint Kis Senye és Nagy Senye. A templomot 1736-ban renoválták, új cseréptetőt kapott, padlózatát téglával rakták ki, téglakórusa és két kapuja volt. A templomot délről, nyugatról és az északi oldalról is temető vette körül.

A hivatalos népszámlálást megelőzően a kánoni vizitációk őriztek meg viszonylagos pontos adatokat. 1697-ben összesen 376 lélek lakott Rumban, 1758-ban 365 személyt jegyeztek fel, míg 1781-ben 327 katolikus hívő mellett nyílván más felekezetűek is voltak, mert 1786-ban az összes lakó 388 fő volt. Rajtuk kívül Rum közelében a Petevár nevű vendéglőben élt 4 személy, a Domb nevű juhászházban 8 lélek, a Cserépégető házban és a Herpenye fölötti malomban 6 lakó.

1790-ben az utakkal kapcsolatos térképen szerepel a "via publica" (római korból maradt út) amelyen Szombathely - Rum - Baltavár - Zalabér vonal szerepel. Másik útjelzés "via commercialis" utak, melyek Szombathely - Kám, valamint Rum - Rábahídvég között adtak kapcsolatot. Ezen utóbbi utak nagyjából a jelenlegi utak helyén húzódtak.
Az 1828. évi összeírás szerint a jobbágyházak tulajdonosai a földesurak voltak, bár azokat a jobbágyok építették. A községben 1 vendégfogadós, 1 molnár, 1 kovács és 1 halász is dolgozott. Összesen 20 "új polgár", vagyis cigány élt a településen, akik zenéléssel foglalkoztak. Az összlakosság létszáma 443 főt tett ki, és 49 lakóház találtatott. 1834-ben Rum a szombathelyi sebészeti kerülethez tartozott, 99 további településsel együtt. A fősebész Balogh Ferenc volt.

Az 1848-as év eseményei is hatással voltak a községre. A képviselő-választások, amelyek a független magyar országgyűlésbe történő választást célozták meg, 1848. június 23-án zajlottak le. Ennek egyik székhelye Rum volt. Ebben a körzetben Széll Józsefet választották meg képviselővé. Ez azt mutatja, hogy Rum fontos település lehetett ebben az időszakban mint mezőváros, a lakosságának létszáma 600 fő körül lehetett. 1848. december 22 -én Perczel Mór a drávamenti táborából kimozdíttatva ezen a napon Körmendnél táborozott, majd Rumon és Sárváron át a Dunántúli- középhegységbe (Vértes hegységbe) vonult vissza. Rumból többen is szereplői voltak a szabadságharcnak, ahol katonaként vettek részt. A fennmaradt adatok névszerint említik a következőket: Rumy András, a rumi polgárságból a 44-ik honvédzászlóaljba kerültek állományba, ott szolgáltak: Beni Mihály, Doroszlay György, Hebár György, Neumüller Bódog, Németh György, Tima György.

  1     2     3     4     5    6     7     8     9     10     11     12     13  


oldal nyomtatása
Nyomtatás
küldje el az oldalt emailben
Küldje el az oldalt emailben
TELEPÜLÉSEK   




HÍREK, FELHÍVÁSOK   
Aktuális
Archívum


AKTUÁLIS   
Programajánló
Újság


KERESŐ   





GASZTRONÓMIA   
Étterem
Cukrászda
Söröző, borozó


SZÁLLÁS   
Magánszállás


GALÉRIA   
Képgaléria és képeslapküldés


VENDÉGKÖNYV   
Írás
Olvasás











 
Látogatók száma:  450958 Impresszum Oldaltérkép E-mail