TÉRKÉP FÓRUM APRÓHIRDETÉS CÉGTÁR
KEZDŐLAP   
Rum főoldala
Kistérségi Társulás


BEMUTATKOZÁS   
Köszöntő
Falutörténet
Látnivalók
Elhelyezkedés
Híres szülöttek
Civil szervezetek


E-ÖNKORMÁNYZAT   
Alapadatok
Képviselő-testület
Bizottságok
Meghívó, előterjesztés
Rendeletek
Határozatok
Önk. szerződések
Hivatal felépítése
Ügytípusok
Hatósági nyilvántartások


INTÉZMÉNYEK   
Óvoda
Iskola
Művelődési ház
Könyvtár
Orvosi rendelés


GAZDASÁG   
Helyi adó
Infrastruktúra
Beruházások
Vállalkozások
Pályázatok
Pénzintézetek




A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósult meg


Falutörténet


A várról korabeli török írásos emlékek is szólnak. Dselalzade Musztafa a szultán történetírója naplójába a következőket jegyezte fel:" 939.Moharrem havának 2. napján a bálványoknak szolgáló, keresztimádó és szerencsétlen csillagzatú feslett erkölcsű gyauroknak tornyokkal és bástyákkal megerősített várai közé tartozó Rum nevű várban lakó ostobák a győzedelmes hadsereg támadása elől úgy szétszóródtak, mint a göncölszekérbeli csillagok és nyomtalanul eltűntek erről a vidékről. A szerencsés sereg pedig fölégette házaikat várégető tűzzel." Szulejmán szultán is rögzítette az eseményt saját naplójába: "939. és Moharrem hó 2. napján, vasárnap: Állomás Rum vára előtt a Szala vízénél, mely Rum vára ma elfoglaltatott." A szultán tévedett annyiban, hogy a Rába vízét tévesen a Zala folyóval összekeverte. Mindkét feljegyzés egyértelműen utal arra, hogy a Bécs ellen vonuló török csapatok a nem csupán udvarház jellegű rumi erődítményt is elfoglalták.

1542-ben Rumy Ferenc azért tiltakozott, mert Rumy Péter Kopách, Dorozlo, Balaser, Rwm, Azzonfalva - Vas vármegyei - és Igritzy - Zala vármegyei - possessiokban egyes birtokrészeket a maga nevére íratott. A Rumy család birtoklását e felsoroltakat, illetve Thewthews possessiok birtokrészeiben I. Ferdinánd király 1560-ban új adománylevéllel megerősítette. Az Esztergomi Káptalan a család tagjait e birtokba be is iktatta. Mégis ezt a birtoktestet még ugyanebben az évben meg kellett osztaniuk Iwanczy János felesége és Kechky (Köcski) György felesége javára.

A tizedjegyzékek szerint 1565-ben Rumban 41 adózó neve szerepelt, közülük 16 jobbágy, 15 zsellér volt. A megtermelt gabona mennyiségét mutatja, hogy 42 és fél kepe gabonát adtak tizedbe. Ebből következik, hogy az ebben az évben learatott gabona mintegy 425 kepét tett ki. Az 1591-es tizedjegyzéki adatok szerint az adózók száma 15 volt, akik összesen 32 és fél kepe gabonát adtak.

1582-ben a vármegyében 1132 3/4 szabad és 344 3/4 hódoltsági porta volt. A porták közül a Rumy család 13 és 1/2 portát tudhatott magáénak.
1598-ban Rumy Mihálynak 42 háza volt Rumban. Rum és Balosay községekben 2 és fél porta, 18 zsellér, 6 szegény. Ezenkívül az okiratok szerint 1 officiális is volt itt. Hogy ebben betegeket gyógyítottak-e, vagy sebesülteket ápoltak, arra vonatkozólag adatok nem állnak rendelkezésre. Mindezen kívül 6 ház volt elhagyott, üres.
1610-ben Rum községben Rumy Mihályé volt 1 porta, 6 házban zsellér lakott (ez fél portának számított), 8 házban szabados volt, ezenkívül 9 új és 12 elhagyott házat talált az adószedő. 1623-ban a tizedjegyzők összesen 25 jobbágyot írtak össze Rumban, ezektől 50 kepe gabonát tizedeltek. Ez azt mutatja, hogy ebben az évben viszonylag jó termés lehetett, mivel minden korábbinál több volt a beszolgáltatott mennyiség.
A rumi erősségről (fortaliciumról) már korábban volt szó, hiszen az már a XVI. század első évtizedeiben is említve van az okiratokban. A vár pontos helye ugyan nem határozható meg, de nagy valószínűséggel és a község területének többszöri áttanulmányozása során arra a következtetésre juthattunk, hogy a vár a jelenlegi termelőszövetkezeti major területén állhatott. Az azonban tény és biztos, hogy erődítmény, vár volt a községben.
Az 1581-ben, 1594-ben kelt okiratok szerint castellumról (kastélyról) van híradás. 1594-ben a rumi kastélyról értesülünk, amely az út mentén, a híd közelében állt. Ez a közlés is arra utal, hogy a várnak, később kastélynak a mai termelőszövetkezeti major területén kellett állnia. Ezt alátámasztja az a tény is, hogy Rumban már korábban, majd a későbbiekben is volt híd a Rábán, a község pedig hídvám szedésére volt jogosult. Ennek pontos kezdési időpontjáról azonban nem áll rendelkezésre adat.

  1     2     3    4     5     6     7     8     9     10     11     12     13  


oldal nyomtatása
Nyomtatás
küldje el az oldalt emailben
Küldje el az oldalt emailben
TELEPÜLÉSEK   




HÍREK, FELHÍVÁSOK   
Aktuális
Archívum


AKTUÁLIS   
Programajánló
Újság


KERESŐ   





GASZTRONÓMIA   
Étterem
Cukrászda
Söröző, borozó


SZÁLLÁS   
Magánszállás


GALÉRIA   
Képgaléria és képeslapküldés


VENDÉGKÖNYV   
Írás
Olvasás











 
Látogatók száma:  450958 Impresszum Oldaltérkép E-mail