KEZDŐLAP |
|
 |
BEMUTATKOZÁS |
|
 |
E-ÖNKORMÁNYZAT |
|
 |
INTÉZMÉNYEK |
|
 |
GAZDASÁG |
|
 |

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósult meg
|
|
|
|
|
Falutörténet
A várról korabeli török írásos emlékek is szólnak. Dselalzade Musztafa a szultán történetírója naplójába a következőket jegyezte fel:" 939.Moharrem havának 2. napján a bálványoknak szolgáló, keresztimádó és szerencsétlen csillagzatú feslett erkölcsű gyauroknak tornyokkal és bástyákkal megerősített várai közé tartozó Rum nevű várban lakó ostobák a győzedelmes hadsereg támadása elől úgy szétszóródtak, mint a göncölszekérbeli csillagok és nyomtalanul eltűntek erről a vidékről. A szerencsés sereg pedig fölégette házaikat várégető tűzzel." Szulejmán szultán is rögzítette az eseményt saját naplójába: "939. és Moharrem hó 2. napján, vasárnap: Állomás Rum vára előtt a Szala vízénél, mely Rum vára ma elfoglaltatott." A szultán tévedett annyiban, hogy a Rába vízét tévesen a Zala folyóval összekeverte.
Mindkét feljegyzés egyértelműen utal arra, hogy a Bécs ellen vonuló török csapatok a nem csupán udvarház jellegű rumi erődítményt is elfoglalták.
1542-ben Rumy Ferenc azért tiltakozott, mert Rumy Péter Kopách, Dorozlo, Balaser, Rwm, Azzonfalva - Vas vármegyei - és Igritzy - Zala vármegyei - possessiokban egyes birtokrészeket a maga nevére íratott. A Rumy család birtoklását e felsoroltakat, illetve Thewthews possessiok birtokrészeiben I. Ferdinánd király 1560-ban új adománylevéllel megerősítette. Az Esztergomi Káptalan a család tagjait e birtokba be is iktatta. Mégis ezt a birtoktestet még ugyanebben az évben meg kellett osztaniuk Iwanczy János felesége és Kechky (Köcski) György felesége javára.
A tizedjegyzékek szerint 1565-ben Rumban 41 adózó neve szerepelt, közülük 16 jobbágy, 15 zsellér volt. A megtermelt gabona mennyiségét mutatja, hogy 42 és fél kepe gabonát adtak tizedbe. Ebből következik, hogy az ebben az évben learatott gabona mintegy 425 kepét tett ki. Az 1591-es tizedjegyzéki adatok szerint az adózók száma 15 volt, akik összesen 32 és fél kepe gabonát adtak.
1582-ben a vármegyében 1132 3/4 szabad és 344 3/4 hódoltsági porta volt. A porták közül a Rumy család 13 és 1/2 portát tudhatott magáénak.
1598-ban Rumy Mihálynak 42 háza volt Rumban. Rum és Balosay községekben 2 és fél porta, 18 zsellér, 6 szegény. Ezenkívül az okiratok szerint 1 officiális is volt itt. Hogy ebben betegeket gyógyítottak-e, vagy sebesülteket ápoltak, arra vonatkozólag adatok nem állnak rendelkezésre. Mindezen kívül 6 ház volt elhagyott, üres.
1610-ben Rum községben Rumy Mihályé volt 1 porta, 6 házban zsellér lakott (ez fél portának számított), 8 házban szabados volt, ezenkívül 9 új és 12 elhagyott házat talált az adószedő.
1623-ban a tizedjegyzők összesen 25 jobbágyot írtak össze Rumban, ezektől 50 kepe gabonát tizedeltek. Ez azt mutatja, hogy ebben az évben viszonylag jó termés lehetett, mivel minden korábbinál több volt a beszolgáltatott mennyiség.
A rumi erősségről (fortaliciumról) már korábban volt szó, hiszen az már a XVI. század első évtizedeiben is említve van az okiratokban. A vár pontos helye ugyan nem határozható meg, de nagy valószínűséggel és a község területének többszöri áttanulmányozása során arra a következtetésre juthattunk, hogy a vár a jelenlegi termelőszövetkezeti major területén állhatott. Az azonban tény és biztos, hogy erődítmény, vár volt a községben.
Az 1581-ben, 1594-ben kelt okiratok szerint castellumról (kastélyról) van híradás. 1594-ben a rumi kastélyról értesülünk, amely az út mentén, a híd közelében állt. Ez a közlés is arra utal, hogy a várnak, később kastélynak a mai termelőszövetkezeti major területén kellett állnia. Ezt alátámasztja az a tény is, hogy Rumban már korábban, majd a későbbiekben is volt híd a Rábán, a község pedig hídvám szedésére volt jogosult. Ennek pontos kezdési időpontjáról azonban nem áll rendelkezésre adat.
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
TELEPÜLÉSEK |
|
 |
HÍREK, FELHÍVÁSOK |
|
 |
AKTUÁLIS |
|
 |
KERESŐ |
|
 |
GASZTRONÓMIA |
|
 |
SZÁLLÁS |
|
 |
GALÉRIA |
|
 |
VENDÉGKÖNYV |
|
 |
|