TÉRKÉP FÓRUM APRÓHIRDETÉS CÉGTÁR
KEZDŐLAP   
Rum főoldala
Kistérségi Társulás


BEMUTATKOZÁS   
Köszöntő
Falutörténet
Látnivalók
Elhelyezkedés
Híres szülöttek
Civil szervezetek


E-ÖNKORMÁNYZAT   
Alapadatok
Képviselő-testület
Bizottságok
Meghívó, előterjesztés
Rendeletek
Határozatok
Önk. szerződések
Hivatal felépítése
Ügytípusok
Hatósági nyilvántartások


INTÉZMÉNYEK   
Óvoda
Iskola
Művelődési ház
Könyvtár
Orvosi rendelés


GAZDASÁG   
Helyi adó
Infrastruktúra
Beruházások
Vállalkozások
Pályázatok
Pénzintézetek




A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósult meg


Falutörténet


Zsigmond király Rumy Doroszló kérésére 1415-ben neki és osztályos atyafiainak összes birtokára szabad ispánságot adott, vagyis minden bírói hatalmat ők maguk gyakorolhattak birtokaikon.

1418.január 23-án kelt okirat szerint, Rumi Doroszló királyi pohárnok a kegyurasága alá tartozó templomok számára búcsúengedélyért folyamodik. E kérelemben az Igrici, a rumi "beati Ladislai de Rumi" a cicellei "sancta Cecilie" részére is búcsúengedélyt kért. 1457-ben Rumy Oszvald birtokrészeit felégették, és ezért az ügyet a vasvári káptalannak kellett kivizsgálnia.

Pár év múlva, 1461-ben Rumy János Rumban lakó jobbágya hatalmaskodott Thewtesi János kúriája ellen. Nem sokkal később, 1470-ben már a Rumy család ellen elkövetett hatalmaskodásról értesülünk. 1468-ban Rumy János 6 hold szántóját a "Kowachy wht." (Kovácsi út) mellett másfél arany forintért elzálogosította.

A Rumy család címerének középpontját alkotó serleg lenyomatát őrzi a rumi új temetőben lévő kegyúri főkereszt is. Ezen 1790-es dátum is olvasható. Feltehetően már nem azonos az a Rumy János az 1461-ben említett Rumy Jánossal, aki Rumy Ferenc özvegyétől, annak Rumban lévő erősségéből 1520-ban ezüst tárgyakat, háztartási eszközöket és összegyűjtött terményt rabolt el.

Nem lenne teljes a község története, ha nem említenénk meg a hagyomány szerint itt-történteket. Eszerint Mátyás király uralkodása idején járt Rum községben is. Itt szállt meg a Rumy család birtokán, az erődítményben. Az ehhez tartozó területen lehetett az a vadászház, ahol egy éjszakát eltöltött. A monda szerint a király és az erdész lánya, Póka Eszter között szerelem gyulladt, és a most Eszteri hídnak nevezett átkelő helyén találkoztak. Állítólag a 87-es úton lévő híd innen kapta a nevét. Természetesen ennek az esetnek semminemű hitelt érdemlő adata nem áll rendelkezésre, de mint hagyományt, nem szabad figyelmen kívül hagyni. Az előzőekben említett erőd (vár), vagy fortalicium a későbbiekben is feltűnik az okiratokban.

Az ezt követő időszakban az első adat 1532-ből maradt fenn. Ezen évben - mivel Szulejmán török szultán Zápolya Jánost támogatva annak szövetségeseként nagyon erős sereggel /mintegy 253 ezer fő/ betört az ország nyugati részébe is - kezdetét vette Vas vármegyében is a törökök elleni harc. A szultán Bécs ellen vonuló csapatai 1532. július 28-án értek Ibrahim fővezér irányításával Sárvárhoz. Ez az előhadat képezte, amely három napi menettávolsággal haladt a szultán derékhada előtt. Az egyes török csapatok csakhamar meghódolásra kényszerítették az úgyis Zápolya-párti kisebb Vas vármegyei városokat: Rumot, Ikervárt, Rába-Hídvéget. Ezen események 1532. július 28- július 31-e közti időszakban következtek be, mivel a szultán július 31-én már Szombathelyre ért. Nagy a valószínűsége annak, hogy ekkor még nem semmisült meg a községben lévő fortalicium (vár), hisz a Vasvári Káptalan jegyzőkönyve 1560-ban 188. szám alatt még így említi.

  1     2    3     4     5     6     7     8     9     10     11     12     13  


oldal nyomtatása
Nyomtatás
küldje el az oldalt emailben
Küldje el az oldalt emailben
TELEPÜLÉSEK   




HÍREK, FELHÍVÁSOK   
Aktuális
Archívum


AKTUÁLIS   
Programajánló
Újság


KERESŐ   





GASZTRONÓMIA   
Étterem
Cukrászda
Söröző, borozó


SZÁLLÁS   
Magánszállás


GALÉRIA   
Képgaléria és képeslapküldés


VENDÉGKÖNYV   
Írás
Olvasás











 
Látogatók száma:  450958 Impresszum Oldaltérkép E-mail